Tevékenységek

KKV adatbázisok beszerzése: a munkához szükséges az érintett megyékben/kerületekben működő kkv-k adatbázisának beszerzése, mely alapján elkészül a kérdőíves felmérés célcsoportja.

Kérdőív tartalmi kialakítása, fordítása nemzeti: kidolgozásra kerül egy kérdőív a projekt által érintett területeken működő kis-és középvállalatok számára. A kérdőív témái: környezettudatosság, ipari ökológia, ipari szimbiózis, tisztább termelés, főbb meneti nyersanyagok és hulladékok feltárása. A partnerek közösen, a pályázat munkanyelvén, angolul alakítják ki a kérdőívet, majd lefordítják a nemzeti nyelvekre.

Kérdőíves kutatás lebonyolítása, adatrögzítés: az adatbázisból kiválasztott cégek telefonos lekérdezése, az adatok rögzítése az adatbázisba, az elemzés előkészítése

Kérdőíves felmérés eredményének elemzése, ipari szimbiózis tervek elkészítése, tanulmány írása: a kérdőíves felmérés során kapott adatok szisztematikus elemzése és tudományos feldolgozása, ezt követően a kapott eredméynkeről tanulmány elkészítése az általánosan megfigyelhető trendekre vonatkozóan

Tanulmány fordítása nemzeti nyelvekre; kiadás, disszemináció: az angol nyelven elkészített tanulmány lefordítása a projekt célnyelveire, magyarra és szlovákra

Tananyagfejlesztés: a partnerek közösen kifejlesztik a workshop tematikáját, melynek keretében a kkv-k számára szándékozunk ipari ökológia és tisztább termelés témákban workshopokat szervezni a 3-3 megyében/régióban a határ mindkét oldalán.

Képzési tananyag kialakítása; fordítás nemzeti nyelvekre: a workshop tematikájának részletes tananyaggá történő fejlesztése, képzési anyagok közös kidolgozása angol nyelven, előadás anyagok elkészítése, majd ezek lefordítása magyarra és szlovákra.

Képzési tananyag kiadása CD-n és nyomtatott formában; terjesztés: a közösen kialakított és kidolgozott tananyag kiadása CD-n és nyomtatott formában a workshopok résztvevői számára, csak CD-n pedig olyan kkv-k számára, akik nem tudnak részt venni a workshopokon a megyékben/régiókban.

Workshopok szervezése és lebonyolítása: a határ mindkét oldalán 6-6 egész napos workshop megszervezése a projekt célterületén működő kkv-k számára

Workshop tananyag kiadása a résztvevők számára: a közösen kialakított és elkészített workshop tananyag nyomdai elkészítése a résztvevő kkv-k számára.

Projekt záró konferencia lebonyolítása: a projekt végén egy záró konferenciát szervezünk a projekt terület közepén, mely a határ mindkét oldaláról jól megközelíthető. A konferenciát elsősorban disszeminációs célból szervezzük a megyék és régiók döntéshozói, illetve a kkv-k vezetői számára, valamint a projekt eredményeinek összegzésére.

A tervezett tevékenységek kiválasztását a kkv-k hulladékgazdálkodásának alacsony szintje indokolja. Az ipari ökológia alapelvei egyszerűen elsajátíthatók, és alkalmazásukkal gyors, látványos hatás érhető el az összes hulladék-kibocsátás vonatkozásában, ráadásul a kkv-knak gazdasági előnyük is jelentős lehet a határon átnyúló együttműködések következményeként (pl.: bevétel a hulladékért, olcsóbb nyersanyagforrás, pozitív megítélés a társadalom részéről.

A döntéshozók körében is fontosnak tartjuk azt, hogy megismerkedjenek az ipari ökológia alapelveivel és alkalmazásának lehetőségeivel (ld. záró konferencia). Az ő számukra is készítjük el a határokon is átnyúló potenciális szimbiózis terveket, hogy megfontoltabb, megalapozottabb és környezettudatosabb döntéseket tudjanak hozni a hulladékgazdálkodás terén.

Azzal, hogy a megcélzott kis- és közepes vállalkozások a határ mindkét oldaláról bevonásra kerülnek, lehetővé válik az ipari szimbiózis előnyeinek minél nagyobb mértékű kiaknázása. Ahhoz ugyanis, hogy az ipari szimbiózis valóban csökkentse a kibocsátott hulladék mennyiségét, illetve a szén-dioxid kibocsátást és ezen keresztül a klímaváltozás hatását, meghatározó az a távolság, amire az adott másodlagos nyersanyagot szállítani kell. Azáltal, hogy a cégek számára partnerként nem csak a saját megyéjükben/országukban található vállalatok jöhetnek szóba, bővül a potenciális kapcsolatok száma, és a szállítási útvonalak lerövidíthetők.

Az elkészítendő szimbiotikus tervek célja, hogy kialakuljanak, illetve megerősödjenek a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és az ehhez kapcsolódó előnyök.

A tervek alapján egy következő fázisban az ipari szimbiózis hálózatok kialakítása és használata révén csökkenthető a termelési hulladék mennyisége, ami hozzájárul a helyi lakosok életminőségének javításához. Tanulmányok igazolják, hogy az ipari szimbiózis kiterjesztése pl. a beszerzésre, illetve a rendelkezésre álló infrastruktúra megosztva történő használatára szintén előnyös, és munkahelymegtartó, közösségépítő hatása is lehet (www.nisp.org.uk).

Az adott cég számára hulladéknak számító anyagok értékesítése, illetve ezen anyagok az elsődleges nyersanyagnál alacsonyabb áron történő megvásárlása gazdasági előnyökkel jár, ami növeli a hálózatban részt vevő vállalatok, és közvetve a határ menti régiók versenyképességét. A gazdasági kapcsolatok élénkülésével és a környezeti tudatosság növelésével a társadalmi-gazdasági és kulturális korlátok is csökkennek.

Végül, a kkv-k és a döntéshozók számára az is tudatosul, hogy a környezetvédelmi problémák nem állnak meg az országhatárnál, tehát összehangolt, közös cselekvésre van szükség.

Egyrészt, a projekt során a felmérések és adatbázisok alapján kialakított ipari szimbiózis hálózati tervek megmutatják, hogy miként hozhatók létre a tényleges szimbiotikus kapcsolatok, illetve az elkészített terv az adott területen belül korlátlan mértékig kibővíthető.

Ennek haszonélvezői az adott területek politikai és gazdasági döntéshozói, akik a tervek alapján hosszú távú klímatudatos döntéseket tudnak hozni. Másrészt, a projekt a jövőben kiterjeszthető Magyarország és Szlovákia további, jelen projektben nem érintett megyéire, kerületeire. Így a kialakuló pozitív hatásokat (mint például a versenyképesség növekedése, tisztább környezet) gyakorlatilag korlátlan számú vállalkozás élvezheti.

Ezen folyamatok haszonélvezői lehetnek az adott cégek dolgozói, akiknek munkahelyük biztosabb lehet azáltal, hogy a cég termelési költségei csökkennek. Az ipari szimbiózis elveinek kiterjesztésével (pl. közös beszerzés, közös tréningek, infrastruktúra közös használata stb.) ezek a pozitív hatások tovább növelhetők. Szintén haszonélvezők lesznek a környéken élő lakosok, hiszen a rendszer működése során kevesebb hulladék kerül ártalmatlanításra, így környezetük tisztább lesz. Bár az ipari szimbiózis hálózatok jellemzően már jelenlévő vállalatok között kerülnek kialakításra, arra is találunk példát, amikor egy új szereplő az adott területen meglévő hulladék felhasználására alapozva "települ be" a térségbe. Ez munkahelyteremtést tesz lehetővé az érintett területen.

Amennyiben sikeresen tudjuk átadni a tisztább termeléssel kapcsolatos ismereteket, ez hatással lesz a kkv-k vezetőinek, döntéshozóinak szemléletére is. Az ipari szimbiózis elveinek alkalmazása során a gyakorlatban tapasztalhatják azt, hogy a környezet védelme egyben anyagi előnyökkel is jár.

A projekt leglényegesebb innovatív eleme az, hogy a térség vállalkozásai és döntéshozói kezébe egy olyan eszközt ad, amely alapjaiban más hozzáállást jelent a korábbiakhoz képest. A csővégi környezetvédelmi megközelítés helyett a proaktív, szimbiotikus-együttműködő hozzáállást képviselve a termékek újratervezésére, és a hulladékok újrahasznosítására, a versengés helyett a cégek közötti együttműködésre, a határon átnyúló közös felelősségvállalásra, közös tervezésre fektet nagy hangsúlyt.

A projekt során elkészítendő szimbiózis tervek és a képzések az ipari ökológia témakörben mind azt szándékoznak bemutatni, hogy egy win-win kapcsolat jöhet létre a határ menti területeken, melyből mindenki csak profitálhat. Újszerű elem az is, hogy a tervek megkönnyítik és meggyorsítják a cégek vezető és a helyi döntéshozók számára a potenciális összekapcsolódási pontok megkeresését. El kívánjuk érni, hogy a vállalatok döntéshozói képesek legyenek komplexen gondolkozni az erőforrás-felhasználásról, és konstruktívan közreműködjenek a lehetséges kapcsolatok feltérképezésében.

A projekt közvetlen célcsoportját a Pozsonyi, Nagyszombati és Nyitrai kerület, illetve magyar részről Pest, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék, valamint Budapest kis- és közepes vállalkozásai, valamint ezen területek döntéshozói alkotják. Indirekt célcsoportok az érintett területek lakói, mivel a projekt hatásaként várhatóan megtörténik egy szemléletváltozás, és pozitív elmozdulás a hulladékgazdálkodás területén.

Az ipari szimbiózis elveinek alkalmazásával lehetővé válik a klímaváltozás hatásának mérséklése, illetve a fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás. A kkv-k számára a projekt megvalósítása azért szükséges, mert így lehetővé válik a versenyképesség fokozása az érintett területek kkv-i körében.